A mássalhangzók
A mássalhangzók neve onnan ered, hogy csak egy másik hanggal együtt tudjuk kiejteni őket a beszédünkben.
Nézzünk erre néhány példát!
b ⇒ kiejtve: bé
cs ⇒ kiejtve: csé
z ⇒ kiejtve: zé
k ⇒ kiejtve: ká
A fenti példák alapján láthatjuk, hogy minden mássalhangzót csak egy magánhangzó segítségével tudtuk kimondani.
A mássalhangzók között vannak:
- és találunk köztük egy háromjegyűt is.
Ezen kívül pedig beszélhetünk még:
- és hosszú mássalhangzókról.
Most ezeket a csoportokat fogjuk részletesebben megvizsgálni!
Az egyjegyű mássalhangzók:
A magyar ABC-ben 17 egyjegyű mássalhangzó van.
Ezek a következők:
b, c, d, f, g, h, j, k, l, m, n, p, r, s, t, v, z
(A q, w, x, y mássalhangzókat nem számítjuk bele a felsorolásba, mert ezek csak a kiterjesztett ábécében vannak jelen.)
Azért hívjuk őket egyjegyű mássalhangzóknak, mert csak egy írásjegyet kell használnunk, ha le akarjuk őket írni.
Nézzünk most egy példamondatot, amelyben csak egyjegyű mássalhangzók szerepelnek:
Márti néni megdorgálta Petit, mert nem tanulta meg Petőfi Sándor versét.
A kétjegyű mássalhangzók:
Ábécénkben 8 darab kétjegyű mássalhangzó szerepel.
Ezek a következők:
cs, dz, gy, ly, ny, sz, ty, zs
Azért hívjuk őket kétjegyűeknek, mert két írásjegyet kell használnunk, amikor leírjuk őket.
Most nézzünk pár példát olyan szavakra, amelyekben legalább egy kétjegyű mássalhangzó van:
cserje, bodza, gyékény, lyukas, nyulacska, szeplő, tyúkanyó, zsiráf
A háromjegyű mássalhangzó:
A magyar ABC-ben mindössze egy darab háromjegyű mássalhangzó van. Ez a
dzs betű.
Soroljunk fel néhány szót, amelyekben dzs betű is van:
maharadzsa, bridzs, lándzsa
A hosszú mássalhangzók:
A mássalhangzókat nemcsak az írásjegyeik száma alapján tudjuk csoportosítani, hanem aszerint is, hogy rövidek vagy hosszúak. Az ábécében minden mássalhangzó a rövid formájában van jelen.
A beszédünkben gyakran előfordulnak olyan szavak, amelyeken érezzük, hogy tartalmaznak hosszú mássalhangzót. Ezt onnan tudjuk, hogy a hosszú mássalhangzókat a beszédünkben is hosszan ejtjük ki.
A mássalhangzó hosszúságát az írásunkban is érzékeltetni kell. A következő sorokban azt tudhatjátok meg, hogy hogyan kell leírni a hosszú mássalhangzókat.
A hosszú mássalhangzók írása:
Írásban úgy tudjuk érzékeltetni a mássalhangzók hosszúságát, hogy megkettőzzük őket. Ezt nevezzük betűkettőzésnek.
Például ejtsük ki a következő szót:
dobbant
Amikor kimondjuk ezt a szót, érezzük benne, hogy a
b betűt hosszan ejtjük ki. Ezért úgy is kell leírnunk, hogy megkettőzzük a
b mássalhangzót. Ez azt jelenti, hogy két
b betűt írunk le egymás mellé:
dobbant.
Tehát az egyjegyű mássalhangzók hosszúságát betűkettőzéssel jelöljük írásunkban.
Nézzünk egy példát az összes hosszú, egyjegyű mássalhangzóra szavakban:
robbant, viccelődik, náddal, röffent, szöggel, potrohhal, hejj, lakkoz, billen, rímmel, kanna, roppant, durrog, hesseget, kattint, hévvel, hozzon
De mi van akkor, ha többjegyű mássalhangzókat szeretnénk megkettőzni?
A hosszú, többjegyű mássalhangzókat úgy tudjuk jelölni írásban, hogy csak az első írásjegyüket kettőzzük meg. Például ha az
sz mássalhangzót hosszan ejtjük, és ezt le is szeretnénk írni, akkor az első írásjegyét, vagyis az s betűt kell megkettőzni, a z-t pedig változatlanul kell leírni mellé:
ssz.
Most nézzük meg, hogyan kell leírni a többi hosszú, kétjegyű mássalhangzót:
| cs ⇒ ccs | ly ⇒ lly |
| dz ⇒ ddz | ny ⇒ nny |
| dzs ⇒ ddzs | sz ⇒ ssz |
| gy ⇒ ggy | ty ⇒ tty |
| zs ⇒ zzs |
Tegyen szert gyermeke még több tudásra játékosan és egyszerűen a „Tanulj meg Te is helyesen írni!”oktatóprogram segítségével!
