A mássalhangzó-összeolvadás
Mássalhangzó-összeolvadásról akkor beszélünk, amikor két különböző mássalhangzó a beszédünk során összeolvad egy harmadik mássalhangzóvá.
A mássalhangzó-összeolvadásnak három esete van.
Első eset:Amikor a t, az n és a d végű igékhez kapcsolódik a j-vel kezdődő birtokos személyrag vagy személyjel, a felszólító mód j-je és a j-vel kezdődő tárgyas személyrag.
Ilyenkor a t és a j ty-vé, az n és a j ny-nyé, a d és a j pedig gy-é betűvé olvad össze.
Példák:kertjük ⇒ kiejtve: kertyükTehát a t mássalhangzó és a j birtokos személyrag ty hanggá olvadt össze.
banánjaik ⇒ kiejtve: banánnyaikEbben a szóban az n mássalhangzó és a j birtokos személyjel nny hanggá olvadt össze.
kádjuk ⇒ kiejtve: kággyukItt a d mássalhangzó és a j birtokos személyrag ggy hanggá olvadt össze.

Második eset:Amikor a t és az sz, a d és az sz, illetve a gy és az sz mássalhangzók találkoznak, akkor általában hosszú c hanggá olvadnak össze a kiejtés során.
Példák:látsz ⇒ kiejtve:lácc
maradsz ⇒ kiejtve:maracc
egyszer ⇒ kiejtve: eccer
Harmadik eset:Amikor a t és az s, a d és az s, illetve a gy és az s mássalhangzók találkoznak, akkor általában rövid vagy hosszú cs hanggá olvadnak össze a beszédünkben.
Példák:költség ⇒ kiejtve: kölcség
vadság ⇒ kiejtve: vaccság
hegység ⇒ kiejtve: heccség (vagy hetység)
A mássalhangzó-összeolvadás írásban jelöletlen! Ez azt jelenti, hogy nem írjuk a költség szót kölcség-nek, mert az helyesírási szempontból helytelen lenne.