A mássalhangzó-összeolvadás

Első eset:

Amikor a t, az n és a d végű igékhez kapcsolódik a j-vel kezdődő birtokos személyrag vagy személyjel, a felszólító mód j-je és a j-vel kezdődő tárgyas személyrag.

Ilyenkor a t és a j ty-vé, az n és a j ny-nyé, a d és a j pedig gy-é betűvé olvad össze.

Példák:

kertjük ⇒ kiejtve: kertyük
Tehát a t mássalhangzó és a j birtokos személyrag ty hanggá olvadt össze.

banánjaik ⇒ kiejtve: banánnyaik
Ebben a szóban az n mássalhangzó és a j birtokos személyjel nny hanggá olvadt össze.

kádjuk ⇒ kiejtve: kággyuk
Itt a d mássalhangzó és a j birtokos személyrag ggy hanggá olvadt össze.




Második eset:

Amikor a t és az sz, a d és az sz, illetve a gy és az sz mássalhangzók találkoznak, akkor általában hosszú c hanggá olvadnak össze a kiejtés során.

Példák:

látsz ⇒ kiejtve:lácc
maradsz ⇒ kiejtve:maracc
egyszer ⇒ kiejtve: eccer




Harmadik eset:

Amikor a t és az s, a d és az s, illetve a gy és az s mássalhangzók találkoznak, akkor általában rövid vagy hosszú cs hanggá olvadnak össze a beszédünkben.

Példák:

költség ⇒ kiejtve: kölcség
vadság ⇒ kiejtve: vaccság
hegység ⇒ kiejtve: heccség (vagy hetység)



A mássalhangzó-összeolvadás írásban jelöletlen! Ez azt jelenti, hogy nem írjuk a költség szót kölcség-nek, mert az helyesírási szempontból helytelen lenne.