Weboldalunk további használatával jóváhagyja a cookie-k használatát az adatvédelmi nyilatkozatban foglaltak szerint.


A mássalhangzó-rövidülés

A mássalhangzó-rövidülés akkor jön létre, amikor egy szóban egymás mellé kerül egy hosszú és egy rövid mássalhangzó. Ebben az esetben a hosszú mássalhangzót röviden ejtjük ki a beszédünkben. Ezért hívjuk ezt a mássalhangzó-törvényt mássalhangzó-rövidülésnek.

Vegyünk néhány példát erre a szabályra!

jobbra

Ebben a szóban egymás mellé került a hosszú (megkettőzött) b mássalhangzó és a rövid r mássalhangzó. A szabály alapján, ha kiejtjük ezt a szót, akkor a hosszú b mássalhangzót röviden mondjuk. Mondjuk hát ki a jobbra szót!

Kiejtve: jobra
Vagyis igaz a szabály, hiszen röviden ejtettük ki a bb-t.




visszhang

Ebben a példában a hosszú (megkettőzött) sz mássalhangzó sz a rövid h mássalhangzó került egymás mellé. Az elmélet szerint, ha kiejtjük a szót, akkor az ssz meg fog rövidülni.

Mondjuk ki a visszhang szót!
Kiejtve: viszhang
Hallhatjuk, hogy az ssz tényleg megrövidült, és kiejtésünkben sz vált belőle.


Fontos, hogy a mássalhangzó-rövidülést nem jelöljük írásban, vagyis nem szabad például a „visszhang”-ot, „viszhang”-nak írni, csak azért, mert a beszédünkben így halljuk. A helyes írásmód tehát: visszhang.